Szent Mózes a XI. században élt. Származása szerint magyar volt. Testvérével Györggyel együtt Szent Borisz vértanú fejedelem (július 24.) udvarában szolgált, aki nagyon kötődött hozzá. Mózes volt az egyedüli a fejedelem kíséretéből, aki életben maradt a meggyilkolása után. Kijevben talált menedéket, Prediszlava, Jaroszláv fejedelem testvére házában. Ottlétét a szent teljesen az imádságnak szentelte.
Szvjatopolk, miután vereséget szenvedett Jaroszlávtól, Lengyelországba menekült, majd hamarosan hadsereg élén tért vissza, elűzte Jaroszlávot és elfoglalta Kijevet. Mózest Boleszláv király fogságba ejtette és Lengyelországba vitette. Egy gazdag előkelő özvegy, látván a szent erejét és szépségét, háromezer aranypénzért megvásárolta és ajánlatot tett neki: „Ha behódolsz nekem, naggyá teszlek a mi országunkban, birtokolhatsz engem is és teljes gazdagságomat is”. A boldogságos szent látta a nő vágyainak tisztátlanságát és így felelt: „Ki az, aki asszonyt véve és behódolván néki, képes lett volna megőrizni a törvényt? Behódolt Ádám az asszonynak és kiűzetett a paradicsomból. Sámson erejével mindenkit meghaladt, de később az asszony átadta őt az idegeneknek. Salamon elérte a bölcsesség mélységeit, de engedelmeskedvén az asszonynak, hódolt a bálványok előtt. Heródes sok győzelmet aratott, de alávetette magát az asszonynak és meggyilkolta Előhírnök Jánost. Hogyan válhatnék én, szabad ember, asszony rabszolgája!” A nő így válaszolt: „Az én férjem leszel, csak engedd, hogy élvezhessen szépségedet”. A boldog így felelt: „Nem akarom sem a hatalmadat, sem a gazdagságodat. Jobbnak tartom ennél a lelki és a testi tisztaságot. Nem teszem tönkre azon öt év munkálkodását, amely során az Úr arra méltatott, hogy láncok között tűrjek. Nem szolgáltam rá e kínokra, ezért remélem, hogy megszabadulok általuk az örök kínoktól”.
Az özvegy különféle fortélyok segítségével próbálta elcsábítani, de Mózes, mint egy új József, ellenállt a kísértéseknek, megszigorította a böjtjét, hogy legyőzze a testét. Ellenállását az asszony sértésnek tekintette, és megparancsolta, hogy vessék börtönbe és éheztessék ki, de az Úr sugallatára az egyik szolga titokban ételt hordott neki. A szentet barátai megpróbálták meggyőzni, hogy fogadja el az ajánlatot és vegye feleségül az özvegyet, mondván, hogy nem szabad undorodni a házasságtól és hogy az ószövetségi prófétáknak, még Józsefnek is, voltak feleségeik, és csak a szerzetesek nem házasodnak meg. A szent azt válaszolta nekik, hogy tanácsaik rosszabbak a kígyó paradicsombeli győzködéseinél is, mivel ő már elhatározta, hogy megtartja a tisztaságát, hogy teljesen az Isten iránti szeretetnek szentelhesse magát.
Amikor az asszonnyal közölték Mózes e szavait, megparancsolta, hogy ültessék lóra és mutassák meg neki az egész birtokát, a parasztoknak pedig kihirdette, hogy Mózes a gazdájuk, az ő férje. A szent sajnálatot érzett az asszony nevetséges próbálkozásai miatt, és megpróbálta meggyőzni arról, hogy elhiggye: semmi nem képes rávenni a kiválasztottaknak előkészített enyészhetetlen javakról való lemondásra. Titokban felnyírását kérte egy áthoszi szerzetestől, aki átutazóban járt az országban, majd szerzetesi ruhában jelent meg az úrnője előtt. Az özvegy feldühödött és megparancsolta, hogy kínozzák meg és fémkampókkal marcangolják a testét, úgyhogy a földet a vértanú vére borította. A hóhérnak, aki meg akarta szabadítani a legkegyetlenebb kínzásoktól, a szent azt mondta: „Testvér, én nem tagadhatom meg a szerzetesi fogadalmam. Sem a kínzások, sem a tűz, sem a kard nem képes elszakítani engem az Isten iránti szeretettől és megfosztani az angyali szerzetesi rendtől”.
Az ügy egészen Boleszláv királyig eljutott, aki megpróbálta rávenni Mózest, hogy fogadja el a nő ajánlatát. Miután a szent ezt visszautasította, a király megengedte az özvegynek, hogy a kedve szerint cselekedjék Mózessel, mivel attól félt, hogy példája más szolgákat is az uraik iránti engedetlenségre késztethet. Ekkor az asszony megparancsolta, hogy kasztrálják a szentéletűt, és minden nap száz korbácsütéssel büntessék. A szent hosszú ideig bátran viselte a veréseket és a kegyetlen bánásmódot.
Ahogy a szent előre megjövendölte, végül Isten igazságossága győzedelmeskedett. Boleszláv erőteljesen üldözni kezdte a szerzeteseket, majd váratlanul megbetegedett és másnap éjjel meghalt. Az egész királyságban forrongások és lázadások törtek ki, a felkelők püspököket és urakat öltek. A felkelés során meggyilkolták Mózes úrnőjét is.
Elnyervén a szabadságot hat hosszú esztendő után, amely során kivirágoztak az őt Jóbhoz és Szent Józsefhez hasonlóvá tevő erényei, szentéletű Mózes végül visszatérhetett Kijevbe. A Kijevi Barlangkolostor szerzetese lett, és Szent Antal vezetése alatt tíz évet töltött némaságban és imádságban. Eljutván a szellemi tökéletesség magas fokára és eltöltetvén a kegyelemmel, Mózes 1043. július 23-án pihent meg az Úrban. Tiszteletreméltó ereklyéit a Közeli Barlangokban őrzik. Az elmúlt évszázadokban imái által keresztények sokasága fordult el a pompától és a test kísértéseitől.
Szent Mózes atyánk, könyörögj értünk az Úrhoz!
Forrás: Синаксарь, жития святых Православной Церкви, Автор-составитель иеромонах Макарий Симоноспетрский, адаптированный перевод с французского. Том 6-й, июль-август. // Издательство Сретенского монастыря – Москва, 2011. 347-349 o.
* * *
Magyar Szent Mózes tisztelete az elmúlt években egyre inkább elterjedt a magyarországi orthodox egyházakban. A szlovákiai Zemplénben Magyar Szent Mózes tiszteletére Szerafim (Fedik János) atya szkitit alapított, ahol minden évben ünnepélyesen megtartják emlékezetét a szent ereklyéje előtt. Magyar Szent Mózes ereklyéje megtalálható a budapesti Nagyboldogasszony magyar orthodox templomban is. A magyarországi szerb orthodox templomokban az elmúlt években szokás lett, hogy a szertartások végén mondott elbocsájtásban megemlítik a szent nevét. Néhány éven keresztül a budapesti szerb utcai templomban a szent ónaptár szerinti ünnepéhez közeli szombaton magyar nyelvű szent liturgiát tartottak, de ez a szokás végül érdeklődés hiányában elhalt. (Ford. megj.)