Címkék
Szent Gergely 1899-ben született Kelet Grúziában, Bakurcih faluban. Kitűnő eredménnyel végezte el a szemináriumot, majd a Tbiliszi Egyetem Filológiai Karát. Ezután az Egyháztól kapott ösztöndíjjal külföldre ment tanulni. Előbb keleti nyelveket tanult Oxfordban, Londonban és Leuvenben, majd teológiát Berlinben, végül pedig a Bonni Egyetemen védte meg disszertációját a grúz szerzetesség történelmének témájában. Tudományos bibliográfiája több mint hetven tételt tartalmaz.
Grúzia ekkoriban a Szovjetunió része volt, a bolsevikok kegyetlenül üldözték az Egyházat, valamint a grúz nemzeti érzés bármiféle megnyilvánulását. Ezért Szent Gergely Európában maradt és tovább folytatta kutatásait a grúz irodalom és egyháztörténelem területén.
1929-ben még világi személyként az egyik alapítója volt a párizsi Szent Nina görög egyházközségnek, majd két évvel később, miután szerzetessé nyírták és felszentelték, ő lett a templom első elöljárója. 1932-ben Gergelyt a Varsói Egyetemre hívták a patrisztika professzorának és az orthodox teológiai kar dékánjának. Több éven át oktatott itt. Nyaranta visszatért párizsi egyházközségébe, ahol mindenki nagy tisztelettel viszonyult önfeláldozó munkásságához.
Amikor megkezdődött a háború, a fiatal szerzetespap önként és önzetlenül nyújtott segítséget mindenkinek, aki kérte erre. Nem volt hajlandó elhagyni az országot és ingadozás nélkül segítette a zsidókat és a lengyel Ellenállás tagjait, valamint azon honfitársait, akiket a Varsóban élő nácipárti grúz emigráció tagjai üldöztek. Ezek provokációja nyomán tartóztatta le a Gestapo 1942. május 5-én. Kezdetben titokban a Pawiak börtönben tartották fogva, majd Auschwitzbe vitték.
1942. december 6-án a lágerben meggyilkoltak egy német tisztet. Az őrök minden foglyot ruha nélkül kizavartak a barakkokból és követelték, hogy valaki ismerje be a tettet. Hogy megmentse társait, Szent Gergely magára vállalta a gyilkosságot. Az őrök kutyákat uszítottak rá, majd benzinnel öntötték le és élve megégették, így szólván a foglyokhoz: „Melegedjetek közbenjárótók mellett”[2]
[1] Szent Gergelyt mind a Grúz, mind a Lengyel Orthodox Egyházban tisztelik.
[2] Fennmaradt egy másik tanúságtétel is, amit a lágerből megszökött egyik fogoly adott tovább. Eszerint Szent Gergely úgy halt meg, hogy önként a gázkamrába ment egy halálra ítélt zsidó – sokgyermekes apa – helyett.
Forrás: Синаксарь, жития святых Православной Церкви, Автор-составитель иеромонах Макарий Симоноспетрский, адаптированный перевод с французского. Том 2-й, ноябрь-декабрь. // Издательство Сретенского монастыря – Москва, 2011. 308-309. o.
Hozzászóláshoz be kell jelentkezni!